Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kép   Az Őrség bemutatása                Kép

  Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002. március 1.-én hozták létre Magyarország tizedik nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Park -ot, amely magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és a Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 000 hektáron 44 település határát öleli fel. Igazgatósága Őriszentpéteren található. 

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fekvése

Látnivalókban, természeti kincsekben, a történelmi múltat idéző értékekben, kulturális és szakrális gazdag tájegysége hazánknak.
 Őrség /MTV-Magyarország Madártávlatból/

Kép

Éghajlata

Csapadékos, viszonylag hűvös-párás időjárás jellemzi a vidéket. 

Kép

 Földrajza

Vas megye  délnyugati szegletében találjuk meg e tájat,  ahová  a  honfoglaló  magyarok  a nyugati  kapu védelmére őrállókat telepítettek, akik a magaslatokról figyelni tudták a határvonalat, akik munkájuk fejében különböző kiváltságokat kaptak, közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak.

Innen a táj neve: Őrség /MTV-Főtér/ 

Kép

 Flórája és faunája

Az Őrség és a Rába-völgye a nyugat-dunántúli flóravidék Castriferreicum flórajárásába tartozik. A patakok mentén égerligetek, szórványosan égerlápok fordulnak elő, helyett adva a struccpáfránynak zergeboglárnak, különféle moha fajoknak a kereklevelű harmatfűnek, a tőzegepernek, a vidrafűnek és még számos védett növénynek. A lápréteken előforduló növények: 

Kép 

  • réti kakukktorma,
  • mocsári gólyahír,
  • kék perje,
  • sárga liliom,
  • csillagos nárcisz,
  • szibériai nőszirom,
  • kígyógyökerű keserűfű,
  • kenyérbél cickafark,
  • kornistárnics.

 

KépKép

KépKép

  A lomberdők és fenyvesek, a kaszálók és a láprétek, a patakvölgyek és a vizes élőhelyek gazdag állatvilágnak adnak otthont. A szitakötők nemzetközi védelem alatt állnak. A Rábában, a Zalában és a mellékpatakokban mintegy 30 halfaj él. A sebes pisztráng, a sujtásos küsz (Alburnus bipunctatus), és egyedülálló ritkaságként a dunai ingola. Egyes patakok tiszta vizében elterjedt a folyami rák. A területen igen sok a kétéltűek. Él itt:

  • sárgahasú unka,
  • gyepi béka,
  • alpesi gőte. 

Kép

 

KépKép

KépKép 

KépKép

 Az ugyancsak védett hüllők közül megtalálható:

  • vízisikló,ű
  • erdei sikló,
  • rézsikló,
  • lábatlan gyík.

Az énekes madarak közül figyelmet érdemel a sárgafejű és a tüzesfejű királyka, a keresztcsőrű, a süvöltő, a csíz és az erdei szürkebegy. A ragadozó madarak közül a darázsölyv a legjelentősebb. A templomtornyokban fészkel a fokozottan védett gyöngybagoly. A kisemlősök közül gyakori a csalitjáró pocok és a pirókegér. Az alkonyi órákban találkozhatunk menyéttel, hermelinnel nyesttel, nyuszttal és keleti sünnel is. 

KépKép

KépKép 

KépKép

  A vidék egyetlen, fokozottan védett emlőse a vidra. Él itt néhány borz is. A vaddisznó az őz, a szarvas és a róka általánosan elterjedt. A természeti környezetet az Őrségi Nemzeti Park védi.

  

Története

Története azzal kezdődik, hogy a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen ered a táj neve: Őrség. A nyugati határvidéken különös fontosságú volt a határőrizet az Árpádok korában. Abban az időben folyamatosan ismétlődő német betörések érték nyugati irányból az országot. A határvédelmet úgy szervezték meg, hogy a lakott központi területet széles biztonsági zóna övezte, amit gyepű előtti térségnek neveztek. A legkülső gyepűvonal Muraszombat (ma: Szlovénia) és Regede (ma: Bad Radkersburg (Ausztria) között húzódott. 

Kép

Kép

 A szelíden hullámzó dombvidéken jellegzetes településszerkezet alakult ki. A néhány házból álló dombtetői településrészek a „szerek” , amelyek laza együttese alkotta az egyes településeket. Az itt élő emberek évszázadok alatt alakították ki, a táj mozaikos képét, apró parcellás gazdálkodásukkal., a tájba simuló épületeikkel. Megőrizve a természetet és fenntartva annak változatosságát.

 

 

 

 

 Hagyományos építőanyaguk a fa. A boronaházas építésű házak a 19. században váltották fel az oszlopokon nyugvó , kiugró tornáccal ellátott un. kódisállásos házak. A legszebbek Szalafőn és Pankaszon láthatók.

 

 Az Őrség területén több kora középkori emlék található. Kercaszomor: Szent Vendel templom (Pusztatemető), Őriszentpéter román kori templomfafreskói, Az épületet a török korban erődítménnyé alakították. A szomszédságában lévőközépkori téglaégető ipartörténeti emlék. Veleméren a román kori templomban Aquila János freskói láthatók. 

Kép

 Kép

1392-ben az Őrség különleges szabadságjogot élvező határőrei földesúri hatalom alá kerültek. 1524-ben pedig a Batthyány család tulajdonába került a terület és a szabadságjogokat már nem vették figyelembe. A 16. és 17. századokban a hazai adókon kívül a töröknek is robottal tartozott. A korábbi szabadabb státusz maradékaként, külön őrnagy állhatott a németújvári uradalom szervezetében, aki bírói és adóbeszedési jogokkal bírt.

A protestantizmus terjedése a 16. századtól indult meg és az itt élő szabad emberek körében hódított tért. E kor jellegzetes emlékei a haranglábak. Közöttük a legrégebbi a pankaszi. Építése 1755-ben történt. A harangot védő sisakot, fazsindellyel, a szoknyát zsúppal fedték.

 

  KépA reformáció és az ellenreformáció idején a templomok többször gazdát cseréltek. Bajánsenye központjában 1819-ben épült a templom, ahol a Nemesnépi Zakál György az önálló egyházközség megteremtője emléktáblát kapott. Ezenkívül az ö érdeme a térség első tudományos leírása is. Külön kiállítótermet kapott Pálóczi Horváth Ádám az „Őrség jótevője”. Az 1920-ban kötött békeszerződés az Őrséget kettévágta. Az érintettek közül egyedül a Szomoróciak mertek lázadni a diktátum ellen.

  

Kép

 

Kép

 Az összetartozó néprajzi és tájtörténeti értékeit - a jelentőségét lassan elvesztő - határ mindkét oldalán egyaránt megtekinthetjük. 

KépKép

Kép

 Az „őrségi agyag” megmunkálói az egykori fazekasok voltak. Munkáikat a magyarszombatfai Fazekasház őrzi. Legnevesebb utódaik ma is Magyarszombatfa és Gödörháza környékén élnek. 

KépKépKépKép

 

Kép     

 

 Néhány megőrzött Őrségi népszokás,

hagyomány, és ünnep..

 

 

Rönkhúzás /farsang időszak/:

Kép Láttak-e már olyat, hogy a házasságkötést egy hatalmas farönkön tartják?

Még furcsább, hogy a rönköt a vőlegénnyel és az állmenyasszonnyal együtt a násznép kíséretében végighúzzák a falun, hogy megcsúfolják a közösség fiataljait, amennyiben az évben még nem volt házasságkötés farsang idejéig.

  Nos, ez az alapja a farsangi rönkhúzásnak szerte a történeti Nyugat-Magyarországon, Képígy az Őrség egyes falvaiban is.  A rituálé eredeti funkciója tehát, hogy figyelmeztessék azokat a fiatalokat, akik már elérték a megfelelő kort – és még nem házasodtak meg -, hogy nem teljesítették életkori kötelességüket.
Több vendvidéki településen, ha a faluban karácsony és hamvazószerda között senki sem házasodott meg, akkor a fiataloknak farsang vasárnap büntetésből egy farönköt kellett elhúzniuk. Ilyenkor egy szekérre tették a kivágott rönköt, és ezt kellett a faluba húzniuk a nőtlen fiataloknak. A szekér tetejére egy menyasszonynak és vőlegénynek öltöztettett párt ültettek. A menetet farsangi maskarások és egyéb jelmezesek kísérték. A szokás szerint a csúfoló lakodalom rendfenntartói az ördögök, akik a “lehetetlen egyház” beosztottjai. Képviselteti magát a cigány vajda purdéival és jövendőmondó feleségével. A ceremóniát a kisbíró irányítja, vagyis kidobolja: a fiatalok erre az egy napra örök hűséget ígérnek egymásnak.
Képzeljék el azt is, micsoda bonyodalom származik abból, hKépogy az éneklő lakodalmas menet közben az ördögök lelopják a menyasszonyt a rönkről. A vőlegény és a vőfélyek futnak a leendő ara után. Majd az állpüspök és állpap összeadja őket, miközben a ministránsgyerekek szódavízzel szentelik meg a nézőket. Majd elárverezik a rönköt, a pénzt jótékony célra fordítják. Aztán irány a kocsma, ahol reggelig mulatnak, mint az igazi lakodalomban.

 

 

Nagyszombati tűzgyújtás /Húsvétra eső szombat éjjele/:

Nagyszombat éjjelén a faluban több helyen is tüzeket gyújtanak, és reggelig tartó zenés, mókázós estéket tartanak. Főleg Vendvidék, pl: Felsőszölnök /Felsőszölnök Öröksége c. kötet/ A tüzeket méteres hasábfával táplálják, régen a nagyszombatot megelőző héten a fiatalabbak az erdőket járták, és tuskókat ástak ki tüzelőnek.

Kép

 Kép

 Az ismerősök a mulatság éjjelén összegyűlnek, együtt iszogatnak. A fiatalabbak karbiddal durrogtatnak. Ilyenkor festékesdobozba, vagy nagyobb fiatalok kétméteres vaságyúkba karbidot raknak, vizet öntenek rá, majd az ágyú fedelét rákalapálják. A fejlődő gáz egy kis lyukon tör ki az ágyú másik végén, amelyet a kellő koncentráció elérésekor meggyújtanak, és az hatalmas hanggal elsül, elrepítve az ágyú tetejét.

Az éjszakai mulatozás általában hajnalig tart, bár gyakran reggel is vannak még durrogtatók. Szokás, hogy a vasárnapi reggeli misén megjelennek az emberek a szombati mulatság után.

 

Májusfa állítás /április 30 estéje/:

Kép Májusfát a kereszténység előtti időkben a fák újjászületésének tiszteletére állítottak. A kereszténység idején a májusfa a szerelem, tisztelet és vidámság jelképe lett.

Májusfaállításra készültek az őrségi legények április utolsó napján, amikor az erdőben kiválasztottak egy tizenöt-húsz méter magas lucfenyőt, amelyet gyalos, szekérrel vagy eketaligával szállítottak el. A törzsét lehántolták, a csúcsát szines szallagokkal díszitették és egy liter bort kötöttek rá. A lányok csak akkor mehettek ki a házból, ha már a májusfa ált, ekkor étellel, itallal kínálták a legényeket. Május 31-én vagy Június 1-én döntöttek ki /kitáncolták/. A hagyomány néhány őrségi faluban még él azzal a változással, hogy nem a szerelem jelképeként, hanem barátságból és tiszteletből, s közösségi hagyományörzésből állítanak májusfát, pl. a kulturház és a kocsma udvarára.

 

 

 Őrségi Nemzetközi Tökfesztivál: 

Az Őrségi Nemzetközi Tökfesztivált minden év október közepén rendezik meg. Egész napos felnőtt- és gyermekprogramok, népi játékok, művészeti bemutatók zajlanak. Ekkor megismerhető az őrségiek számára fontos terméket jelentő tök helyi kultusza. Műsoron: a legnagyobb tök kiválasztása, humoros vetélkedők, tökbáb-bemutatók, töklámpás felvonulás, tökkirály-választás, töklökő bajnokság, tökmagolaj-ütés, tökből készült ételek kóstolása, tökmagolaj-vásár, táncház.

 

     

 

 

 

 

 


Tökmagköpesztés, tökmag-olajütés:

A tök az Őrség jellegzetes tájterméke, amelyet a régebbi időktől kezdődően igen sokoldalúan használnak fel. Mint élelmezési és takarmánynövény a XVI. században került Amerikából Európába, így Magyarországra is. A tökmagolajat a népi gyógyászatban is világszerte elterjedt, jó terápiás hatása miatt használják kapszulázott formában és folyékony étolajként is. Étkezési és gyógyászati célra a nemesített héj nélküli, szárított magvakat préselik nagynyomáson. A kíméletesen, hidegen sajtolt olajok megőrzik a tökmagra jellemző illat-és ízanyagokat, a vitaminokat, az értékes eszenciális telítetlen zsírsavakat. Az olaj színe jellemzően sötét barnás-zöld, kellemesen zsíros, így az olívaolajok legjobb helyettesítője. Természetes E-vitaminban gazdag, rendkívül ízes salátaolaj.

Kép

Hogyan készítik?


A gasztronómiához a legjellemzőbben kapcsolódó népi foglalkozás a tökmagolajütés. A művelet a köpesztéssel kezdődött, ami a tökmag héjának eltávolítását jelenti. Erre az alkalomra többen összejöttek egy-egy háznál, a közös tevékenység közben beszélgettek, iszogattak, a fiataloknak pedig jó alkalom volt ez az ismerkedésre. Régi olajütő áll napjainkban is Szalafőn, a Csörgőszeren (Jakosa-porta), ahol hétvégente bemutatják az olaj készítésének módját.

 

 

Részlet a Tanulmányok az Őrség monográfiájához I. Az Őrség népi táplákozása című kötetből:


... A tökmagot állandóan gyűjtik s megszárogatják. A tél folyamán aztán nekiállnak köpeszteni. Ha sok tökmag gyült össze, ami aránylag ritka alkalom, akkor köpesztü-t tartanak, azaz mint a tollfosztu-ba, összehívják a szomszédokat, ismerősöket, rokonokat és egy-két estén közösen kiköpesztik a tökmagot. Ha kevés van, a család maga is elvégzi, vagy alkalmanként gyerekek bajlódnak el vele. A tökmagot tepsibe öntik, vagy valamilyen más alkalmatosságon a kemencetetőn szárítják akár egy hónapnál is hosszabb ideig. Helyenként kis vászonzsákban szárad. Tavasz felé, úgy február derekán -például Szalafőn - felkerekedik 5-6 asszony és elmegy "olajat csinálni". Másutt is csoportosan állnak össze és keresik fel a "gyárat". De itt férfiak is! Bükallán éjjel-nappal egyfolytában dolgoznak és folyamatosan mindenki tökmagolaját kisajtolják. A gyárak a malmok: ma már többnyire ott készítik el az olajat. De magányosoknál is van olajütő: esetleg éppen saját szerkesztményű. Hátul van a téglából, másutt sárból, épített tüszel (tűzhely); rajta a tökmagpirításra szolgáló serpenyő, mellette a lefedett katlan, amiben a gyúráshoz szükséges melegvíz forr. Aztán maga a satuó-vasállvány; a nagy kerék befelé szorítja a csavart, ami szintén befelé préseli a kosárban lévő tökmagot és kisajtolja belőle az olajat. A kosár hengeres vasedény és beleilleszkedik a satu két vassin közti negatívjába.

Kép

 

 

Amint látjuk, itt vízszintesen ható elvű olajprésről van szó. Szalafőn egy házi készítményű függőlegesen ható fasatut használnak. A tökmagfeldolgozás különben a következőképpen történik: a száraz tökmagot felöntik a tökmagdaráló garatjára és kövön ledarálják, még pedig kétszer. Ezt a köves darálót, amely rendszerint bent van a malomban, régen kézzel hajtották és csak ma történik az őrlés vizierővel (Bükallán). Haladottabb falukban meg már henger közt aprozódik el a mag. Az őrletet teknőbe teszik és át- meg átgyúrják. Helyenként víz nélkül, mindaddig, míg csak meg nem zsírosul a gyurma, másutt megy egy-két kanál forró vizet öntenek rá és avval dagasztják meg. Az így kezelt magot bádoglapáttal átmérik a serpenyőbe és pirítják mindaddig, míg szép sárgásbarna színt nem kap, közben keverüfá-val, vagy vaskeverü-vel kavargatják, hogy le ne égjen. Így az előző gánicás magőrletből dara lesz. A pirított magot melegen beleöntik a kosárba, a kosarat meg satuba szorítják. A bádogsajtárba csorgó olajat kis szitán szűrik meg. Régebben a szőllő- meg a gyümölcspréshez hasonló kis fából ácsolt olajpréseket alkalmaztak. A pirított magot forrón beleöntötték egy tiszta vászonruhába, vászontarisznyába és így helyezték bele a prés garatjába és a ruhával együtt sajtolták ki. Egy helyütt arról van említés, hogy a hasonló módon kezelt tökmagot két hosszanti gerenda közé szorították és így préselték ki az olajat. Részleteket nem lehetett megtudni. 3,5-4 liter jó száraz tökmag 1 liter olajat ad. A satuban visszamaradt, kipréselt maradékot "pogácsá"-nak hívják s rendszerint a disznókkal etetik meg. Kisrákoson tudnak arról, hogy ezt az olajpogácsát tepsiben megsütve, - másutt meg nyersen is, kenyér mellé egyes szegényebb csakládoknál fogyasztották. De igen ritka esetnek mondják maguk is. Bükallán régen az őrlőé volt minden negyedik pogácsa és minden tizedik rész olaj. Szalafőn minden hetedik liter a "csinálóé". Szeretik ezt az olajat azon frissiben, amint a tüzön fő kimártogatni. Egyébként, amint már írtuk: salátára, káposztára, krumplira, borsura, vöröshagymára, uborkára kerül s még pogácsát is sütnek vele. Más étolaj, hacsak nem nagyritkán napraforgómagból, aligha fordul meg az őrségi konyhán..."

 

ingyen webstatisztika